Dinnyefajták

A régóta termesztett növényünk. Főgyökere mindössze 30 cm mélyre hatol, míg oldalgyökerei nagy területet hálóznak be. Meleg igényes növény.

Optimális hőigénye +22 +-7 ^oC .

-0,5 ^oC-on  már megfagy. Trágyaigényes!

Állandó helyére áprilisban vetjük. Fészkenként 4-6 magot tegyünk 2-4 cm mélyen.  6-8 nap múlva kel ki a mag.

Ha a fagyoktól takarással nem tudjuk megvédeni, inkább palánta előneveléssel termeljük. A sárgadinnye magja 6-8 évig megtartja csírázóképességét. Tudnunk kell, hogy a fiatal, friss mag csírázás dinamikája jobb, mint az “öreg” magvaké. A vetésre a vetőmagot az ún. vetés előtti magkezelési eljárásokkal készíthetjük elő. Előáztatott mag vetése esetén a nem duzzadó magvak kiesnek, ezeket nem vetjük el. A sárgadinnye magja 12-24 óra alatt kicsírázik (ezen 1-5 mm-es gyököcskét értünk).

A palántázáskor kis cserépbe a 2-2 előcsíráztatott magot március végén, április elején vessük el. A palántákat májusban  a fagyok után ültessük ki. Kiültetés előtt egy héttel, a cserepeket emeljük fel, hogy a kinyúló legyökeresedett gyökerek elszakadjanak, így kevésbé fogják megsínyleni az átültetést.

A termését a 2. és 3. rendű hajtásokon hozza, ezért a főhajtást vissza kell csípni, a harmadik lomblevél megjelenése után. A sárgadinnye nőivarú virágokat csak az oldalhajtásokon hoz, és ezek termékenyülnek meg. Ha ezt a lépést kihagyjuk, hosszú, egyenes hajtást nevel, és csak későn kezdi az oldalhajtást nevelni – ami a termés késését okozza.Egy tövön csak 5-6 termést hagyjunk. Az első termések (virágzástól számítva) 35-60. napra érnek. Tenyészidő alatt 3-4 alkalommal kapáljuk meg. Akkor érett, mikor megsárgul és a szára elszáradt.

A korai fajták gyümölcsei a virágok termékenyülésétől számítva  35-45 napra  érnek,  míg  a későiek  50-60 napra. A termés  érésének meghatározott jelei vannak, melyek alapján könnyen eldönthető, hogy a szedést meg lehet-e kezdeni.

Sárgadinnye visszacsípése:

• Éretlen az a dinnye, melynek héja  zöld  színű,  kemény,  a
• gyümölcs a kocsányról nehezen  szakítható  le (inkább a kocsány szakad).
• A félérett dinnye héja sárgászöld színű, húsa kemény, a termés a kocsányról csak erősebb nyomásra szakítható  le.
• Illata  gyengén  érezhető. Ilyenkor a termés 3-4 nap múlva lesz érett, távolabbi szállításra szedhető.
• Érett az a dinnye, mely már a fajtára  jellemző  színű,  szakításra  a kocsány  és a gyümölcs ízesülésénél válik le. Illata jól érezhető.
• A túlérett gyümölcs külleme az érettel azonos, illata jellegzetesen, egyes fajtáknál kellemetlenül  erős.  A gyümölcs élvezeti értéke csökkent, húsa megpuhult, kásás.

Téli sárgadinnye: Hógolyó:

Termesztése annyiból tér el a nyári fajtákétól, hogy később, május első felében kell vetnünk, és végső helyére – vagyis nem kell palántáznunk. Későn vetjük, így később is érik be, úgy szeptember végére. Ekkor azonban tárolásra alkalmas gyümölcsöket kapunk. Az első őszi fagyok előtt le kell szedni a dinnyéket, a beérett sárga héjú és illatosakat megesszük, a fehér héjú, teljesen kifejlődött , nem édes és nem illatosakat pedig tárolásra felkészítjük. Kocsánnyal együtt szedjük, és 5-10 fokos száraz helységben polcokon karácsonyig is eltárolhatjuk.

Görögdinnye – Citrullus lanatus:

Rövid főgyökere, de erős oldalgyökerei vannak, melyek 120-150 cm mélyre is elhúzódnak a föld alatt.

Talajigénye a sárgadinnyééhez hasonló, de annál több meleget kíván.

Talaj-előkészítése megegyezik a sárgadinnyéével. A laza, kissé kötött talajokon is jól termeszthető. Fészkekbe vetjük. A fészek készítést már ősszel el kell kezdeni, kapával 30-40 cm mélyen kiemelni a földet, néhány marék trágyával összekeverni, majd visszatölteni és kis kupacot készíteni belőle, melyet ültetéskor ki kell tányérozni, és ebbe kerülnek a magok.

Vetésideje április közepe, vége.

Az érett görögdinnye azon oldala, amelyiken a földön fekszik, érésekor besárgul.

A termesztők  az  érés  egy-egy  jele alapján határozzák meg a szedés idejét.

A görögdinnyét nem szokták visszavágni, azonban ahhoz, hogy a meglévő terméseket kinevelje, érdemes visszacsípni a hajtások végét, miután 3-5 termés elérte az alma mértet. Így a növény minden energiáját a meghagyottak kinevelésébe fekteti. Július végén, augusztusban, amikor a dinnye érése elkezdődik, akkor rendszeresen (7-10 naponként ) finoman fordítsuk meg a gyümölcsöket. Ezt azért tegyük, hogy egyenletesen, minden oldala kapjon kellő napsütést. Ahhoz, hogy a nedves gyümölcsök a talajjal érintkezve ne kezdjenek el rothadni, érdemes egy falapot betenni alájuk.

Az érés jelei:

• kopogtatásra  mélyebb,  kongó hangot ad;
• héjszíne  sötétebb,  fényesebb lesz;
• a hasi, talajjal érintkező részén érett sárgás szín jelenik meg;
• az  érett dinnyén a hajnali harmatlecsapódás nagyobb;a termés melletti kacs elszárad;
• a nővirág kötődésétől eltelt 30-35 nap (szabadföldi viszonyok között);
• felemelt és tenyerünkbe helyezett dinnyét a kés nyelével megkopogtatva érezzük a ”rengést”.
• Az érés jele továbbá, hogy a már levágott termés kocsányán a friss vágási felületen vörösesbarna nedv szivárog ki. Erről azonban csak utólag győződhetünk meg, s ha az eredmény negatív, elveszett a levágott termés.

Palántanevelése megegyezik a sárgadinnyéével, csak a görögdinnyét – mivel a termését a főhajtáson hozza – nem kell visszavágni.

Gondozása 3-4 kapálásból áll.

A virágzás utáni 50 nap után szedhető akkor, amikor a hamvasságát már elveszíti és a terméshez közel álló kacs elszárad.

A gyümölcs ilyenkor ütögetésre kongó hangot ad. Nem utóérő. Túléretten ízetlené, rostossá válik.