A póré nagyon jellemző formájú. Az első évben a levelek és az alsó, fehér része alakul ki, valamint a megvastagodott levelek alapja. A hagyma kifehéredett levélalapokból áll, melyek egymásba simulnak, s mintegy észrevétlenül szárba mennek át. A második évben kialakul a magas virágszár. A póré magja a hagymáétól eltérően kerekebb és keskenyebb.
Ugyanúgy kéntartalmú, illóolajban gazdag, enyhén hashajtó hatású, mint a többi hagymaféle. Mély rétegű, tápanyagban gazdag talajt kíván. Kifejezetten vízigényes növény.
Nem nagy ördöngösség a póréhagyma termesztése, de némi odafigyelést igényel. Hasonlóan a hagymához, a vetésforgó második szakaszába ültessük. Ősszel komposzttal és szerves trágyával készítsük elő a talaját. Félárnyékba ne ültessük, mert szereti a napot. A hagymafélék közül a póré szereti leginkább a napot.
Termesztése közvetlen vetéssel:
Az ősszel felásott földet tavasszal elgereblyézzük (március – április), porhanyósítjuk, majd egymástól 25 cm távolságra sekély árkot húzunk. A mélység kb. 2 cm. Ebbe szórjuk a magot, majd betakarjuk, ledöngöljük. Kelés után kapálni kell, porhanyósítani a talajt. Az egyelése: Amikor gyufaszál vastagságú, kiegyeljük, de előtte locsoljuk be a sorokat. Az így kiemelt hagymákat a gyökér kurtítása után átültethetjük. A végleges távolságot 10-15 cm fokozatos egyeléssel érjük el. Először tövenként 3-4 cm távolságot hagyjunk, majd kb. 2 hét múlva ismét ritkítsuk. Ezeket a hagymákat már a konyhában felhasználhatjuk frissen vagy főzve. Ha száraz a tavasz és a koranyár, szükséges öntözni, hogy a hagymák gyorsabban vastagodjanak. Augusztustól már nem öntözzük. Mélyen gyökeresedik, ezért ne kézzel húzzuk ki, hanem ásóval emeljünk ki annyit, amennyit elfogyasztunk. Augusztusban a hagymákat kapával töltsük fel körbe, 8-10 cm magasan földdel, hogy az értékes fehér része hosszabb legyen.
Póréhagyma nevelése palántáról
A legjobb minőségű pórét palántáról nevelhetjük ki. Ehhez március elején kezdhetjük a vetését cserepekbe, poharakba, virágládákba.
Bár a legjobb termést az április második felében, május elején kiültetett palántákból érhetjük el, egész május, június folyamán, sőt július elején is kiültethetjük. A palántákat előnevelhetjük sűrű sorokban. A növendék palántát a kiültetésig csak öntözni kell, esetleg védeni a betegségektől. A palántát akkor ültetjük ki, ha már van 3-4 valódi levele és 3-5 mm vastag. Kiszedése előtt jól megöntözzük, majd óvatosan kiemeljük, gyökereit 15-20 mm-re, leveleit pedig egyharmadával visszavágjuk. Palántát a kivetett növények egyelésével is nyerhetünk. Vegetációs ideje alatt a növény talaját lazítjuk, gyomtalanítjuk, földet húzunk rá, öntözzük, a kártevők és a betegségek ellen védjük.
A pórét fokozatosan szedjük, amint eléri a 7 mm-es vastagságot. Leveszöldségnek használjuk. Ha a fiatal növénynek eltávolítjuk a gyökerét, az egész része fogyasztható. Fokozatosan szedjük egészen őszig. Egy részét a földben hagyhatjuk, és átteleltetjük. Ha télálló fajtát választunk, és kevésbé fagyos a föld, egész télen áshatunk ki belőle azonnali fogyasztásra.
A pórét nem csak a fehér száráért termesztik. Egyszerű beavatkozással elérhetjük, hogy mellékhagymákat növesszen, amelyek fehérek, és nagyon ízletesek. Ennek a technikája nagyon egyszerű. Hagyjunk meg néhány póréhagymát tavasszal, majd vágjuk le a magkezdeményeket. Ekkor, a “fejénél” vagyis a hagyma alsó részén kialakulnak apró gyöngyhagymái. Amint elérik maximális nagyságukat, fogyaszthatjuk őket. Ezt általában május második felében vagy júniusban következik be, amikor eljön konyhai felhasználásának ideje.
A szabad földben való átteleléshez megfelelő fajtát kell választani, pl. Tétényi áttelelő.
A pórét rendszeresen kell tápanyaghoz juttatni, de ne essünk túlzásokba, mert elveszti finom aromáját, enyhén fűszeres, édeskés ízét.
Ha a hagymalégy megfertőzte, erősen vágjuk vissza, mert ismét kihajt. Jó szomszédja a sárgarépa, paradicsom, saláta, a káposztafélék és a szamóca.
A kertész kertje című sorozatból pár perc a póré termesztéséről:
