Erdély jövőjéről (I.)

Van jövő Erdélyben! És van erdélyi magyar jövő. Ezért hosszú távra tervezünk.
2018-ban, a centenárium évében arra tekintettünk vissza, hogy miként alakult közösségünk sorsa az elmúlt 100 esztendőben. Ma, 2019-ben a jövőbe kell néznünk, és azon munkálkodnunk, hogy az elkövetkező évtizedekben identitásunkat megőrizve gyarapodni tudjunk. Tavaly vita volt a múltról, és arról, hogy mit ígértek mások nekünk 100 éve. Idén legyen vita a jövőről, és arról, hogy mit ajánlunk saját közösségünknek.

Annak érdekében, hogy megállapodjunk közös erdélyi jövőnk alapvonalaiban, ez év tavaszán elindítjuk az Erdélyi konzultáció 2.0-t. A következőkben ennek vitaanyagát szeretnénk az Olvasó figyelmébe ajánlani, melyet az RMDSZ szakpolitikusai tucatnyi szakértő bevonásával állítottak össze. Mint minden vitairat, ez sem nevezhető sem teljesnek, sem befejezettnek. Feladata mindössze annyi, hogy kijelölje a vita kereteit és kiindulópontjait.

Alapvetések
Célunk továbbra is a teljes értékű erdélyi magyar társadalom megteremtése, ennek keretében kell újrafogalmaznunk, kitalálnunk a XXI. századi Erdélyt, annak magyar közösségét. Két fontos alapelv, irány szerint kívánunk építkezni, politizálni a jövőben.

Az egyik az erdélyiség, a másik a versenyképesség.
Az eljövendő évtizedek Erdélye egyre inkább kiszabadul a centralista törekvések hálójából, megtalálja saját hangját, és mind gazdasági, mind pedig kulturális téren erőteljesen fejlődik. Hisszük azt, hogy ebben az erdélyi románok is érdekeltek.

Pragmatikus transzilvanizmusra van szükség. Erdély és a magyar közösség sikere érdekében azokat az eszközöket célszerű előtérbe helyeznünk, amelyek eredményt hoznak. Ennek a gondolkodásnak ki kell terjednie a parlamenti és önkormányzati munkán túl minden olyan lehetséges szövetségesre – erdélyi román politikusokra, magyar és román szakmai szervezetekre, értelmiségi körökre, kulturális és médiaintézményekre – akik hasonlóképpen látják a régió fejlődését.

Alapvető célunk az, hogy az erdélyi magyar közösség gazdasági és társadalmi szempontból felzárkózzon, összpontosítson a XXI. század húzóágazataira, ezáltal az erdélyi román
társadalom egyenrangú partnerévé váljon.

Az erdélyi magyarok versenyképességét növelnünk kell, mind Erdélyben, mind Romániában, mind Európában. Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi magyarok társadalmi helyzete és gazdasági ereje sok tekintetben elmarad a többségi nemzet tagjaihoz képest. Versenyhátrányunk kialakulásában döntő szerepet játszott az elmúlt 100 év Erdély-ellenes politikája, a magyar közösséget célzó, politikailag intézményesített diszkrimináció. Ma legfőbb okát a jelentős regionális egyenlőtlenségek képezik, egy olyan térszerkezetben, ahol a magyarok többsége a kevésbé fejlett, periférikus régiókban koncentrálódik Erdélyben. Ebből kitörni egyrészt az egyenlőtlenségek csökkentése, a magyarlakta régiók gazdasági megerősítése, másrészt pedig az oktatási hálózatunk hatékonyságának növelése, a minőségi képzés biztosítása révén lehetséges.

Egy olyan erdélyi magyar társadalmat vizionálunk, amelynek fejben erős – versenyképes, innovatív, alkotó, sikeres –, ugyanakkor magyarságukra, erdélyiségükre büszke tagjai vannak.

Az RMDSZ az elmúlt harminc évben sok fronton harcolt a kisebbségi jogok kivívása és megvédése, a magyarlakta régiók gazdasági megerősítése, az erdélyi magyar társadalom intézményrendszerének visszaállítása, bővítése és konszolidációja érdekében.

Alapításkori céljaink változatlanok, ugyanakkor szükségesnek tartjuk néhány területen a hangsúlyok áthelyezését, a prioritások megrajzolását. Hat központi területre kívánunk nagyobb hangsúlyt fektetni középtávon: XXI. századi Erdély, versenyképes gazdaság, minőségi oktatás, bővített jogvédelem, társadalmi és szervezeti szolidaritás, átértékelt magyar–román párbeszéd.

A XXI. századi Erdély
Ki kell találnunk a XXI. század Erdélyét, annak magyar társadalmát. Végig kell gondolnunk, hogy a nemzeti identitásunk megőrzése és továbbadása mellett hogyan lehetünk sikeresek romániai magyarként. A jövő tekintetében közösen kidolgozott, új társadalmi konszenzust kell kialakítanunk, amely a közjó újrafogalmazásával egy megújított társadalmi szerződés alapja lehet.

Szembe kell néznünk azzal, hogy a ’89 után felnövő generációk más viszonyrendszerben gondolkoznak jövőjükről, az újragondolt jövőképnek elsősorban az ő kérdéseikre kell választ adnia. A közösen kialakított jövő érdekében társadalmi részvételre, összefogásra, valamint a civil társadalommal és az egyházakkal szorosabb együttműködésre van szükség. Ennek intézményi kerete elsősorban az önkormányzatok és az alapítványi, egyesületi világ.

(Folytatjuk)