Növényvédelem a konyhakertben

– Az egész kertben folyamatosan ügyeljünk, hogy a gyomok ne tudjanak magot érlelni. Leginkább az eldugott helyeken, fészer, farakás, díszcserjék között, szinte észrevétlenül, pillanatok alatt felmagzanak a gyomok, és máris szórják szét a magjaikat.

– Ahogy melegszik az idő, megjelennek a lótetűk/lótücskök is. A lótetű járatok közvetlen a földfelszín alatt vannak, ezt könnyen észrevesszük, mert a talajfelszín kissé megtöredezett, megemelkedett. Ha járatot észlelünk, menjünk végig a járaton, és megtaláljuk a valamivel mélyebben lévő fészket is. Ezt ássuk ki és semmisítsük meg.

– A pocok jelenléte is hasonlít a lótetű “túrására” ellene gázpatron többszöri alkalmazásával tudunk védekezni. Hatásos lehet, ha levágott bodza leveles hajtását, dió levelet dugdosunk a járataiba. (persze, ha a pocok is olvasta a szakirodalmat. Nekem ami bevált: vascsöveket nyomott a földbe a férjem, és jövet, menet minden esetben megütögettük. Ezt a rezgést, hangot nem szereti, így csökkent a pocok túrás a kertben. Ettől függetlenül, én is dugdostam le dió és bodza leveles ágakat.)

– Vethetjük még a babot, csemegekukoricát, céklát és a kaprot. – Akinek gondot okoz a kapor szabad földben történő termesztése, vetheti cserépbe, konténerbe is.  Kiültetés előtt ugyanúgy szoktassuk a külső környezethez, mint a többi palántákat.

– A burgonyabogár lárváinak megjelenésére is számíthatunk, hamarosan kikelnek. Ellenőrizzük a levelek fonákát, és ha látjuk a sárga petecsomókat, maradéktalanul semmisítsük meg. Ezzel nagymértékben csökkenthetjük tömeges kikelésüket.

– A paradicsomot, és a burgonyát kiültetés/kihajtás után védjük  a paradicsom/burgonyavész ellen. Rendszeresen permetezzük tej és víz keverékével. A tej helyett a tejsavó is alkalmas, 4 liter tejsavó – 2 liter víz az arány.  A vírusos megbetegedések ellen savóval vagy tejjel védekezhetünk. Savóval tisztán, vagy 1-6 arányban, vagy 1-6 tej-víz keverékkel permetezhetjük kiültetett palántáinkat. A tejtermék alkotta vékony bevonat a sebeket lezárja, így akadályozza meg a vírusok, gombák behatolását .

– a paradicsom növények közti helyet hasznosíthatjuk, ültessünk közé salátát vagy karalábét. Amikor a legalsó bogyók kifejlődtek, az alsó levelek eltávolításával segíthetjük az érést. A paradicsom metszése/fattyazása állandó munkánk. A kitört 15-20 cm-es hajtásokat tegyük nedves komposzttal töltött fazékba, cserépbe stb., állítsuk árnyékos helyre, és 2-3 hét elteltével kiültethetjük a meggyökeresedett növényeket.

– A száraz és esős időszak váltakozásának következtében a karalábé gumók megrepedhetnek. Ennek oka, hogy a száraz időben a gumó külső fala megvastagszik, majd vizet kap, és a belső nyomástól  megreped. Rendszeresen locsoljuk, illetve takarjuk a talaját.

– A konyhakertben a legfontosabb munkálatok, a talaj lazítása és gyomtalanítása. A levágott fű kaszáléka remek talajtakaró, és növeli a talaj szerves anyag tartalmát. Mindezek mellett, egy lassú lebomlású nitrogén forrás is. Vékony rétegben terítsük el a zöldségágyásokban a pár napig fonnyasztott füvet.

– Ha a sárgarépa túl sűrűre kelt ki, feltétlenül egyeljük. A ritkítást folyamatosan végezzük, így a második – harmadik egyeléskor már fogyaszthatjuk a saját magunk termelte répát.

– Ha a burgonya hajtásai elérték a 20-25 cm-t, ismét töltsük fel a töveket. A burgonya gyorsan nő a meleg és a nedvesség hatására.

– A vakond nem tartozik a kártevők közé, azonban mégis sok kellemetlenséget tud okozni. Próbáljuk meg elűzni őket, de ne pusztítsuk, egyrészt, mert védett állat, másrészt, mert rengeteg hasznot hoz. Rengeteg cserebogár pajort elpusztít, melyekből az idei nemzedék már kikelt. A kikelt bogarak tarolják a fák leveleit. Ha pocok garázdálkodik, tegyünk meg mindent, hogy megszabaduljunk tőle, gázpatronnal vagy csapdával.

– Az uborkának jót tesz a bőséges trágyázás. Ha nincs trágyánk, komposzttal javíthatjuk a talajt. A beásott szerves anyag elősegíti a talaj jobb szellőzését, gyorsabb felmelegedését, serkenti az uborka növekedését.

– neveljük elő a borsó helyére ültethető céklát, kelkáposztát és kelbimbót. Ezeket a zöldségeket már szabadágyban nevelhetjük, és amint a borsósorok felszabadulnak, palántázhatjuk is őket a helyükre.

– Megjelentek a csigák is.

Készítsünk fokhagyma főzetet a távol tartásukra, tegyünk ki csapdákat, szedjük össze őket kézzel, ösztönözzük a hasznos segítőket, mint a varangy, a sün, futrinka, hogy kertünkbe megtelepedjenek. A kávé szintén elrettentő hatású a csigáknak. A zaccot ne dobjuk ki, szórjuk vékonyan a növények köré. Timsó oldat: Tegyünk fel forrni egy liter vizet. Mikor forr, keverjünk bele 40 g timsót, és várjuk meg, míg feloldódik. Ha feloldódott, engedjük fel, hogy  10 liter lémennyiségünk legyen. Használható csigák, tetvek és hernyók ellen.

A varangy, ásóbéka, egyéb béka jelenléte a kertünkben egy nagyon jó dolog. Örülnünk kell neki. Rengeteg csigát, köztük a meztelencsigát, – melyet mi is undorral szedünk össze – is elpusztítják. Tanítsuk meg a gyerekeket is erre, hogy pusztán azért, mert nem szép állat, nem kell irtani, kínozni, pusztítani. Viseljük el a jelenlétüket, hisz nekünk hoznak hasznot.

– Az áttelelő saláták már rég elfogytak, a kora tavaszi saláták is ritkulnak, viszont ültessünk folyamatosan nyári salátákat. Mikor már palántázható méretűek a, a káposztafélék közé, mellé, köré ültessük át őket, ezzel is távol tarthatjuk a keresztesvirágúakat kedvelő földibolhákat.

– Ha a sárgarépa vagy a hagyma elkezd sárgulni, legtöbbször a répa illetve hagymalégy nyüvei károsítják. Szedjünk ki egy – egy növényt, nézzük meg. Ha valóban így van, akkor sajnos már nem tudunk vele mit kezdeni. Ki kell szednünk az összeset, és és megsemmisíteni. Az így megsemmisített répa pótlására még vethetünk kései betakarítású sárgarépát.

– Mentalevél bogár, (Chrysolina herbacea) irizáló zöld bogár, mely előszeretettel falatozik a menta friss leveleiből. Komoly kártétele nincs, ezért nem érdemes vegyi anyagokkal védekezni ellene. Ha nagyon zavaró a jelenlétük, kézzel szedjük össze őket, vagy erős vízsugárral mossuk le a levelekről.

– A mentát ez időtájt támadja meg a mentarozsda. Ha a betegség jeleit észleljük, vágjuk vissza az összes hajtást közvetlenül a föld fölött. Ez a betegség a főleg nedves időben lép fel. Az első tünetek a levélen lévő kis barna foltok. A visszavágás után a újra kihajt, és egészséges leveleket hoz. A fertőzött hajtásokat égessük el.

– a kúszó/futó növényeinket rendszeresen kötözzük a támasztékhoz, a nagyra nőtt, terebélyes évelőket karózzuk ki. A szél így nem tudja ledönteni, letörni a hajtásokat, és egy nagyobb eső után nem fekszenek el a növények.

– Évelő növények visszacsípése. Rendszerint Margit napkor (június 10) szokták a krizantémot és más bokros növekedésű évelőt visszacsípni, de akinek szépen fejlett, dús bokrai vannak, már most elkezdheti a hajtásvégek visszavágását, visszacsípését. Meglepően jól reagálnak a növények a hajtás visszavágásra, sokkal tömöttebb bokrokat fognak alkotni, és az elágazódás következtében lényegesen több virágot nevelnek ki.

– A konyhakerti növények mellett, a dísznövények is igénylik a rendszeres gondozást, öntözést, talaj takarást és a tápanyag utánpótlást.

– Karózzuk ki a magasra növő szarkalábat, kúpvirágokat, kasvirágokat, stb. Az elvirágzottakat a talajszint felett 10 cm-re vágjuk vissza, ezzel serkentjük a másodvirágzást. Visszavágás után sekélyen dolgozzunk a talajba egy kis műtrágyát.

gazigazito.hu