Thu. Nov 21st, 2024

Növényvédelem május utolsó hetére

Alma és körte:

Ellenőrizzük az alma és körtefákat, a hajtáshervasztó darázs kártételét keressük. Jellegzetes tünetét sokan keverik a tűzelhalással.

 

Hajtáshervasztó darázs:

A fiatal hajtások hervadnak, belsejükben fehér vagy világossárga, kifejletten 10 mm hosszú S-alakú lárva.

Az imágó karcsú, 7 mm hosszú, megnyúlt, sárga és piros pöttyökkel tarkított fekete testű kis darázs. A nőstény peterakás előtt egy spirális mentén néhány szúrást ejt a fiatal, legalább 5-10 cm hosszú hajtásokon és az alulsó furatba egy petét helyez el.

A megszúrt hely fölött a hajtás elhervad, megbarnul és elpusztul. A kikelt lárva az ágbéllel, táplálkozik, járatot rág benne, amelynek végén ősszel szövedéket készít magának és áttelel. Tavasszal bábozódik. Az imágók májusban kelnek ki. A védelem alapja a megtámadott ágak eltávolítása és megsemmisítése. 2, 5-9 mm nagyságú, feltűnően fémes színű ormányos bogarak. Az imágók mély csőszerű rágásnyomokat alakítanak ki a termésekben. Azok a termések, amelyekben a lárvák kifejlődnek, lehullnak.

A hajtásvégeket vágjuk le és semmisítsük meg.

 

Varasodás és lisztharmat:

Varasodás:

Esős időben terjed, bár jelen van egész évben, de ilyenkor a fő fertőzési időszakban figyelni kell rá. A meleg, csapadékos időjárás esetén a leveleken már látszanak a betegség tünetei. 5-10 mm-es kerek, halványzöld bársonyos foltok. A beteg levelek elhalnak, később lehullanak. A fiatal gyümölcsök megfertőződnek, kezdetben apró, majd egyre növekvő foltok jelennek meg, a termések torzulnak.

Terjedéséhez két tényezőre van szüksége: a növényfelület nedvessége és a léghőmérséklet. Pl. 5C fokon 40 óra levélnedvesség, míg 20 C fokon 10 óra kell a fertőzés megvalósulásához. A fakoronában esőcseppel terjed, – itt is fontos a levélfelület nedvesség és a hőmérséklet.

Felhasználható szerek: Vegesol ERES, Cuprosan 50WP

 

Lisztharmat:

A lisztharmat a szárazabb időjárás betegsége, ezért kevés csapadék esetén fokozottan figyeljünk rá. (a hónap eleje és a március elég száraz volt) A fertőzések kialakulásának kedvező időpontja az április végétől június elejéig tartó időszak, de a kórokozó egész időszakban folyamatosan fertőz.

Kedvező körülmények között tavasztól kezdődően egyre több levél és hajtáscsúcs fertőződik meg, és megjelenik a lisztes bevonat. Erős fertőzéskor a gyümölcsöt is megtámadja a gomba.

Védekezés és megelőzés:

A lisztharmat ellen szódabikarbónát, káliszappant, erősebb fertőzés esetén kéntartalmú szert használjunk. Az utóbbi csak 22°C alatt használható. Növényi levek közül erősítsünk csalánlével, permetezzünk zsályalével és zsurlófőzettel. A beteg növényrészeket azonnal távolítsuk el, hasonlóan a varasodással fertőzött részekhez. A varasodással csapadékos időjárás esetén számolhatunk. E kórokozó ellen elsődlegesen a növények erősítésére törekedjünk, használjunk csalánlevet, komposztkivonatot és a lisztharmatnál említett növényi leveket. A lehullott gyümölcsöt szedjük össze, ezzel csökkentjük a kórokozók és kártevők által okozott károk mértékét.

Felhasználható szerek: Réz és kén. A rézérzékenyeknél: Nevikén; Agrokén; Vektafid S. A rézre nem érzékenyeknél: Vegesol ERES

 

Almamoly, almailonca, keleti gyümölcsmoly:

Megelőzés és védekezés

A tél folyamán, lehetőleg még április előtt vizsgáljuk meg a fatörzseket, és ha lárvákat vagy bábokat találunk, akkor kaparjuk le vagy semmisítsük meg azokat. Ha a vegetációs időben többször lerázzuk a fáról a károsított gyümölcsöt, mielőtt a lárvák elhagyhatnák azokat, jelentős mértékben csökkenthetjük a következő évi károsítás mértékét. Június végén helyezzünk a fatörzsekre legalább 10 cm széles hernyófogó öveket. Ezeket a hullámpapír csíkokat hetente ellenőrizzük, és az alájuk bújt lárvákat, bábokat semmisítsük meg. Szeptember végén a hernyófogó öveket eltávolíthatjuk a törzsről. Május közepe és augusztus közepe között az ágakra kifüggesztett feromoncsapdákkal ritkíthatjuk a kártevő hímjeit.

Ezáltal a megtermékenyített nőstények és a károsított gyümölcsök száma is csökken. Ha a fent említett módon, több éven keresztül üldözzük a kártevőt, akkor általában a hernyók ellen külön nem szükséges védekezni. Ha a kártevő nagyobb számban van jelen és biológiai, vagy vegyi védekezésre lenne szükség, ezek időpontját a kihelyezett feromoncsapdákkal pontosan megállapíthatjuk. A hernyók ellen kontakt szerekkel csak akkor védekezhetünk hatásosan, ha a kikelésük után addig permetezünk, amíg be nem rágják magukat a gyümölcsbe. Ez általában 3-4 nap. A rajzás kezdete, hossza, a tojásrakás, a hernyók kelése és táplálkozása erősen hőmérsékletfüggő. Ennél fogva a védekezések időpontjának általános meghatározása is akadályokba ütközik. A kártevő két nemzedékének fejlettségi állapota között átfedések lehetnek, s ez még nehezebbé teszi a védekezést.
Gyümölcsritkításkor a fertőzött terméseket szedjük le, semmisítsük meg. Ezzel a kikelő nemzedék számát ritkítjuk. Permetezhetünk megfelelő időzítéssel Dipel-lel és Madex-szel.

Burgonya:

krumplibogár már megjelent, de tömegesen még nem károsít. Nézzük át a leveleket és a levelek fonákján lévő petéket semmisítsük meg. Ha időben észleljük őket, még károsítás előtt el tudjuk pusztítani.

A kártétel mérséklésében a sorközök gabonaszalmával történő takarása nagyon előnyös, mert megnehezíti a talajon a bogár mozgását, emellett kedvező mikroklímát biztosít a lárvákat szívesen fogyasztó futóbogaraknak. A sorközökbe vetett bab és fokhagyma riasztó hatása szintén segítséget nyújthat. A sorok szélére a torma ajánlott.

A korai betelepedés mértékét mérsékelni lehet műanyag fóliával bélelt, 45 fokos dőlésszögű bogárfogó árok kialakításával, ahonnan a beleesett bogarak 90 százaléka képtelen kijutni. A növényeket megrázva és a bakhát mélyén csúszó vályúba leeső bogarakat és lárvákat összegyűjtve, csökkenthető a számuk, mivel a bogarak fizikai ingerek hatására levetik magukat a növényzetről.

De nálunk is beszerezhető egy baktériumtartalmú (Bacillus thuringiensis) környezetbarát készítmény. Sikeres alkalmazásához a következőket kell figyelembe venni: főleg a kis lárvákra hat, ezért a tojások kelésének kezdetén és a lárvák aktív táplálkozásának időszakában, 20 Celsius-fokot meghaladó hőmérséklet esetén célszerű kijuttatni. Kerülni kell a táplálkozásgátló (pl. réztartalmú) szerek egyidejű használatát. Az eredmény nem látványos, mert a rovarok a táplálkozás után csak napok múlva pusztulnak el.

 

Burgonyavész:

A jelenlegi időjárás kedvező számára, így fel kell készülnünk a megjelenésére. Ha marad azonban a tartós meleg és száraz idő, a fertőzés leáll. Maga a burgonyavész egy gombás betegség, a peronoszpóra családba tartozó gombákkal.

Legfontosabb a megelőzés. Talaj előkészítés: Mindenek előtt, szükséges egy talaj “fertőtlenítés” melyet nem a rovari kártevők és gyökérfonalférgek ellen kell elvégezni, hanem a kórokozókat kell megszüntetni. A Biokontrol Hungária Nonprofit Kft. által, a biotermesztésben is engedélyezett szer neve a Trifender®, mely termésnövelő mikrobiológiai készítmény, gombaölő mellékhatással. A talajból fertőző kórokozó gombák (Sclerotinia, Pythium, Fusarium, Phytophthora) közvetlen elpusztítása mellett a gyökérzet egészséges fejlődését segíti elő.

Felhasználása: A Trifender® bármely növénykultúrában felhasználható. A készítményből felhasználáskor vizes szuszpenziót kell készíteni, melyet a talajfelszínre kell kipermetezni. Az ajánlott alkalmazási koncentráció permetezés esetén 1,0 kg Trifender®/100 l víz. Beöntözés esetén a hektáronkénti kívánatos dózist kell a beöntözéses kezeléshez szükséges vízmennyiséggel kijuttatni.

Általános növény és talaj kondicionáló szer, szintén használható biokultúrában: Amalgerol Prémium

Mit tehetünk most, hogy a burgonyánkat ne veszélyeztesse a burgonyavész? Erősítsük a növényeket. Rendszeresen, hetente permetezzük tej és víz keverékével. A tejnek gombaölő hatása van. Az arány 1 liter tej, 6 liter víz, vagy  Vegesol R.

 

Cseresznye és a meggy:

Monilia:

Még mindig fertőz a monilia. Vágjuk le az összes fertőzött részt a fáról, úgy, hogy a láthatóan fertőzött részen túl további 20 cm részt eltávolítunk. Természetesen, a levágott hajtásvégeket nem dobjuk a komposztra és nem gyűjtjük egy kupacba a fák alatt, hanem a legrövidebb időn belül megsemmisítjük. Permetezéshez tormalét használjunk, vagy egyéb kéntartalmú szereket (elemi kén – borászati üzletben kilós kiszerelésben kaphatóak, 2%-4% oldatot készítve belőle).

 

 

Cseresznyelégy:

A cseresznyelégy fejődése:

A kártevő 4 mm-es, szalmasárga bábja néhány centiméterrel a talaj felszíne alatt telel át. A legyek kelése függ a talaj hőmérsékletétől, de általában május közepe és június vége között rajzanak. A kifejlett rovar mindössze 4-5 mm-es, fényes fekete, szárnyai között, a hátán apró, sárga pajzsszerű foltot visel. A bábból kibújva a kifejlett legyek tíz napig nektárt és mézharmatot fogyasztanak (ez az érési táplálkozás), majd párzanak és a nőstények lerakják tojásaikat. Tojócsövüket a sárguló gyümölcs húsába szúrják. Gyümölcsönként egy fehér tojást helyeznek el. Egy-egy nőstény 100-250 tojást rak, vagyis ennyi cseresznyét tesz tönkre. A nyüvek 6-8 nap múlva kelnek ki és a mag körüli gyümölcshúst fogyasztják. Nagyjából három hét múlva, a kocsány közelében rágott lyukon hagyják el az érett gyümölcsöt. Lehullanak a talajra, ahol annak repedéseibe húzódva, 3 cm mélyen bebábozódnak és áttelelnek.

Megelőzés és védekezés

Az összes gyümölcs leszüretelésével a következő évi károsítás mértékét jelentősen csökkenthetjük. Ha az ősz folyamán a fák alatt megforgatjuk a talajt, elősegítjük a bábok felszínre kerülését, így a tél folyamán nagyrészt megfagynak. A cseresznyelégy sárga ragadós lapok segítségével csapdázható. Ezzel nem csak az állományt ritkíthatjuk, hanem a rajzás idejének megállapításával a vegyi védekezés legmegfelelőbb idejét is kiválaszthatjuk. A védekezés másik módja, ha a cseresznyefa talaját sűrű szövésű agrofóliával takarjuk olyan nagyságban, hogy a lombkorona alatt teljesen lefedjük a talajt. Az így lefedett talajba a bábok nem tudnak befúródni, és elfagynak, illetve tavasszal nem tudnak a talajból kibújni és a fólia résein nem tudnak átjutni.

Csapdázásuk:

Egyszerű sárga lapokat kenjünk be étolajjal és akasszuk ki a fára több helyre is. A cseresznyelégy is vonzódik a sárga színhez, az étolajos lapra rászállva abba beleragad és nem tud onnan lejönni.

Meggy antraknózis:

,,A betegség tünetei az érőfélben lévő gyümölcsön a legjellegzetesebbek: apró, besüppedő, barnás foltok, amelyek később megnagyobbodnak, s bennük apró pontok formájában képződnek a kórokozó gomba ivartalan termőtestei, amelyekből különösen nedves, párás időben nagy tömegben szabadulnak ki a szaporítóképletek (a konídiumok). A fertőzött gyümölcs megrothad, majd végül töppedten aszalódik. A tünetek nem tévesztendők össze a moniliniás betegség tüneteivel: ezek esetében ugyanis szürke vagy krémszínű penészpárnácskák borítják a rothadó gyümölcs felszínét. A kórokozó nemcsak a fertőzött gyümölcsmaradványokban (gyümölcsmúmiák) telel át, hanem a rügypikkelyek között is. Az még nem tisztázott teljesen, hogy miért csak az érésben támadja meg a gyümölcsöt, korábban nincs jele jelenlétének, esetleges fertőzésének. Feltételezik, hogy a moniliniás betegség ellen végzett permetezések addig “sakkban tartják”, majd ezek megszűntével kap lábra.” (forrás: Mezohir.hu)

Felhasználható szerek: Champion WG

 

Őszibarack:

Tafrinás fodrosodás:

Továbbra is fertőz a tafrinás fodrosodás az őszibarackon. A hólyagos leveleket szedjük le és semmisítsük meg. A jó hír a tafrinánál, hogy elsőnek a hajtáscsúcsokon lévő leveleket támadja meg, így ha azokat a hajtás egy részével együtt levágjuk, nagymértékben csökkentjük a fertőzés terjedését. Permetezzük Agrokénnel vagy Champion WG-vel.

Levéltetű:

A levéltetvek általánosan ismert kellemetlen növényi kártevők. Társasan, telepekben élő lassú állatok, főleg a lombozaton telepednek meg, majd szájszervüket a szövetekbe juttatva szivattyúzzák ki a növényi nedveket. Ennek következtében a növényi rész deformálódik, torzul, anyagcserezavarok lépnek fel.

Sok tényező közrejátszik abban, hogy a levéltetvek ne hatalmasodjanak el túlságosan. Korlátozásukban fontosak a természetes ellenségeik.

gazigazito.hu