Növényvédelem a konyhakertben

– Ahogy melegszik az idő, megjelennek a lótetűk/lótücskök is. A lótetű járatok közvetlen a földfelszín alatt vannak, ezt könnyen észrevesszük, mert a talajfelszín kissé megtöredezett, megemelkedett. Ha járatot észlelünk, menjünk végig a járaton, és megtaláljuk a valamivel mélyebben lévő fészket is. Ezt ássuk ki és semmisítsük meg.

– A pocok jelenléte is hasonlít a lótetű “túrására” ellene gázpatron többszöri alkalmazásával tudunk védekezni. Hatásos lehet, ha levágott bodza leveles hajtását, dió levelet dugdosunk a járataiba. (persze, ha a pocok is olvasta a szakirodalmat. Nekem ami bevált: vascsöveket nyomott a földbe a férjem, és jövet, menet minden esetben megütögettük. Ezt a rezgést, hangot nem szereti, így csökkent a pocok túrás a kertben. Ettől függetlenül, én is dugdostam le dió és bodza leveles ágakat.)

– Vethetjük még a babot, csemegekukoricát, céklát és a kaprot. – Akinek gondot okoz a kapor szabad földben történő termesztése, vetheti cserépbe, konténerbe is.  Kiültetés előtt ugyanúgy szoktassuk a külső környezethez, mint a többi palántákat.

– A paradicsomot, és a burgonyát kiültetés/kihajtás után védjük  a paradicsom/burgonyavész ellen. Rendszeresen permetezzük tej és víz keverékével. A tej helyett a tejsavó is alkalmas, 1 liter tej – 6 liter víz az arány.  A vírusos megbetegedések ellen savóval vagy tejjel védekezhetünk. Savóval tisztán, vagy 4-2 arányban hígított tejjel permetezhetjük kiültetett palántáinkat. A tejtermék alkotta vékony bevonat a sebeket lezárja, így akadályozza meg a vírusok, gombák behatolását .

– a paradicsom növények közti helyet hasznosíthatjuk, ültessünk közé salátát vagy karalábét.

– A zöldborsó virágzáskor és az apró hüvelyek megjelenésekor különösön érzékeny a szárazságra. Ha nem esik az eső, öntözzük meg. Alapos öntözésre van ilyenkor szükség.  A korán elvetett zöldborsó már terem. Szedjük folyamatosan, ne tudjon a tövön megöregedni. A borsónak általában 12 hét a vetéstől az első termésig az ideje. Fajtánként, országrészenként ez eltérhet ettől. Jó időjárási körülmények esetén a 10. héttől kezdve szedhetjük a zsenge zöldborsót.

– A konyhakertben a legfontosabb munkálatok, a talaj lazítása és gyomtalanítása. A levágott fű kaszáléka remek talajtakaró, és növeli a talaj szerves anyag tartalmát. Mindezek mellett, egy lassú lebomlású nitrogén forrás is. Vékony rétegben terítsük el a zöldségágyásokban a pár napig fonnyasztott füvet.

– Szedjük folyamatosan a hónapos retket, mert hamar pudvásodik. A póréhagyma töveit töltögessük fel. Vethetünk még nyári retket.

– Ha a sárgarépa túl sűrűre kelt ki, feltétlenül egyeljük. A ritkítást folyamatosan végezzük, így a második – harmadik egyeléskor már fogyaszthatjuk a saját magunk termelte répát.

– Ha a burgonya hajtásai elérték a 20-25 cm-t, ismét töltsük fel a töveket. A burgonya gyorsan nő a meleg és a nedvesség hatására.

– A vakond nem tartozik a kártevők közé, azonban mégis sok kellemetlenséget tud okozni. Próbáljuk meg elűzni őket, de ne pusztítsuk, egyrészt, mert védett állat, másrészt, mert rengeteg hasznot hoz. Rengeteg cserebogár pajort elpusztít, melyekből az idei nemzedék már kikelt. A kikelt bogarak tarolják a fák leveleit. Ha pocok garázdálkodik, tegyünk meg mindent, hogy megszabaduljunk tőle, gázpatronnal vagy csapdával.

– A rebarbara májusban bőséges öntözést kíván.

Szedéskor mindig csak annyi levelet szedjünk le, hogy a növény tudjon regenerálódni. A megjelenő virágnyelet tőből törjük ki. Elkészíthetjük az idei év első csemegéjét, a rebarbara kompótot. A rebarbara száráról lehúzzuk a bőrt, feldaraboljuk 1-2 cm-es darabokra. Ízlés szerinti kompót levet készítünk (cukor, szegfűszeg, vanília, fahéj hozzáadásával) annyi vízből, hogy ellepje a rebarbarát. Amikor forr bele tesszük a rebarbarát. Két perces forralás után lefedve hagyjuk kihűlni és már tálalható is.

– Üdítő finomságot készíthetünk, a bodzából. A neten többféle recept közül választhatunk, ízlésünknek megfelelően. Készíthetjük télire, vagy pár nap elteltével fogyaszthatóra is. Az én receptem, mellyel télire készítem a bodzaszörpöt: 15-20 virág, 2 kg cukor, 5 deka citromsav, 2 liter víz, 2 citrom. A virágot a vízbe, a citromot felkarikázva hozzátenni, két napig állni hagyjuk, közben néha megkeverjuk. 2 nap múlva alaposan kinyomkodjuk, leszűrjük, és összefőzzük a cukorral, citromsavval, bő negyedórát. Még forrón üvegekbe, és száraz dunsztba rakom. Ha tartósítószerrel: akkor két réteg celofán, közé a nátrium-benzonát. (nem saját recept)

– A konyhakerti növényeink nem látható okokból hervadnak, fonnyadnak, vizsgáljuk meg, hogy mi okozza. Legtöbbször drótféreg rágcsálja a gyökérzetet. Gyökérrel és a környező földdel együtt emeljük ki a  növényt, és semmisítsük meg a kártevőket.

– Az uborkának jót tesz a bőséges trágyázás. Ha nincs trágyánk, komposzttal javíthatjuk a talajt. A beásott szerves anyag elősegíti a talaj jobb szellőzését, gyorsabb felmelegedését, serkenti az uborka növekedését.

– neveljük elő a borsó helyére ültethető céklát, kelkáposztát és kelbimbót. Ezeket a zöldségeket már szabadágyban nevelhetjük, és amint a borsósorok felszabadulnak, palántázhatjuk is őket a helyükre.

– Megjelentek a csigák is.

(Saját tapasztalatom, hogy a medvehagyma mellett lévő hostáimat egyáltalán nem bántják a csigák, sőt, az ágyásban lévő többi növényemre is kiterjedt a medvehagyma védelme.)

Készítsünk fokhagyma főzetet a távol tartásukra, tegyünk ki csapdákat, szedjük össze őket kézzel, ösztönözzük a hasznos segítőket, mint a varangy, a sün, futrinka, hogy kertünkbe megtelepedjenek. A kávé szintén elrettentő hatású a csigáknak. A zaccot ne dobjuk ki, szórjuk vékonyan a növények köré. Timsó oldat: Tegyünk fel forrni egy liter vizet. Mikor forr, keverjünk bele 40 g timsót, és várjuk meg, míg feloldódik. Ha feloldódott, engedjük fel, hogy  10 liter lémennyiségünk legyen. Használható csigák, tetvek és hernyók ellen.

– Az áttelelő saláták már rég elfogytak, a kora tavaszi saláták is ritkulnak, viszont ültessünk folyamatosan nyári salátákat. Mikor már palántázható méretűek a, a káposztafélék közé, mellé, köré ültessük át őket, ezzel is távol tarthatjuk a keresztesvirágúakat kedvelő földibolhákat.

– Fektessünk le kissé süllyesztve agyag cserepeket a veteményes és a virágos kert kevésbé használt részein, ahol a varangy remek búvóhelyre talál kertünkben. Nagy pusztító a meztelencsigák körében, biztosítsunk neki kényelmes, árnyékos helyet, hogy jól érezze magát kertünkben.

– Ha a sárgarépa vagy a hagyma elkezd sárgulni, legtöbbször a répa illetve hagymalégy nyüvei károsítják. Szedjünk ki egy – egy növényt, nézzük meg. Ha valóban így van, akkor sajnos már nem tudunk vele mit kezdeni. Ki kell szednünk az összeset, és és megsemmisíteni. Az így megsemmisített répa pótlására még vethetünk kései betakarítású sárgarépát.

– Napsütéses napokon ügyeljünk arra, hogy az összes frissen ültetett növény elegendő vizet kapjon. Ez különösen fontos, ha szárazabb időszakot ígér a meteorológia. Ültetés után a nem megfelelően öntözött növények visszamaradnak a növekedésben, sőt, el is pusztulhatnak. A talaj nedvességének megtartására takarjuk mulccsal.

– a kúszó/futó növényeinket rendszeresen kötözzük a támasztékhoz, a nagyra nőtt, terebélyes évelőket karózzuk ki. A szél így nem tudja ledönteni, letörni a hajtásokat, és egy nagyobb eső után nem fekszenek el a növények.

– Kötözzük az új telepítésű lilaakác, klematisz és kúszó loncok hajtásait. A magas növésű évelőket karózzuk, hogy a szél ne tudja megdönteni.

– Az elvirágzott sziklakerti évelőket vágjuk vissza.

Pázsitviola, ikravirág, stb. A visszavágás hatására sűrűbb, tömöttebb bokrot fog növeszteni, mellyel a következő év tavaszán fog megörvendeztetni bennünket. (És rendezettebb is lesz a virágágyás)

– A visszaszáradt levelű hagymásokat átültethetjük új helyükre. Ha a hagymatest tudott tápanyagot raktározni (mert bőségesen kapott a vegetációs idő alatt szerves vagy műtrágyát) nyugodtan kiszedhetjük a földből és szétosztva új helyére telepíthetjük. Helyükre egynyáriakat, évelőket ültethetünk.

– Az elvirágzott tatárvirágot is vágjuk vissza. Visszavágáskor vágjunk dugványozásra alkalmas hajtásokat.  A talajra lelógó hajtások legyökeresednek, ha a földhöz szorítjuk őket, így ősszel leválasztva saját nevelésű növényekkel bővül a kertünk.

– Évelő növények visszacsípése. Rendszerint Margit napkor (június 10) szokták a krizantémot és más bokros növekedésű évelőt visszacsípni, de akinek szépen fejlett, dús bokrai vannak, már most elkezdheti a hajtásvégek visszavágását, visszacsípését. Meglepően jól reagálnak a növények a hajtás visszavágásra, sokkal tömöttebb bokrokat fognak alkotni, és az elágazódás következtében lényegesen több virágot nevelnek ki.

– A konyhakerti növények mellett, a dísznövények is igénylik a rendszeres gondozást, öntözést, talaj takarást és a tápanyag utánpótlást.

– Karózzuk ki az erőteljes növekedésű dísznövényeinket, szarkalábat, pünkösdi rózsákat, kúpvirágokat, kasvirágokat, stb.

gazigazito.hu