Aktuális munkák a kertben – 18. hét
Folytassuk a gyümölcsösben a növényvédelmi munkákat.
A tafrina az őszibarackot továbbra is veszélyezteti, védekezzünk ellene. Ha a meggyen, szilván és egyéb csonthéjasokon a hajtásvégek lógnak (leforrázott levelek) akkor a monília támadta meg. A hajtásvégeket vágjuk le, bő 10-15 cm ráhagyással, semmisítsük meg, és permetezzük. Közben ne felejtsük el fertőtleníteni a metszőollót, különben átvisszük a fertőzést a másik gyümölcsfára!
– A gyümölcsfák zöldmetszése lassan aktuálissá válik. A gyönge, fiatal hajtások még most könnyen kitörhetőek, a seb is gyorsabban beforr. Az erősebb hajtásokat metszőollóval távolítsuk el.
– Ahol nem esett elegendő eső, ott a szamócát locsolni kell. A talaját tartsuk gyommentesen, sekélyen kapáljuk. A szürkerothadás, botritisz akkor fertőz, ha párás, meleg az idő. Ha permetezni kényszerülünk, csak olyan szereket válasszunk, melyeknek rövid az élelmezési várakozási ideje, mert a hónap utolsó hetében már megkezdődik az eper érése. A betegség megelőzésére tegyünk a tövek köré szalmát, hogy a sáros felfröccsenést, a gyümölcsök sárban való fekvését megakadályozzuk. Ha nincs szalmánk, akár a fűkaszálék is jó, ha előtte egy pár napig szárítottuk. A levéltetű is károsítja az epret. Permetezzük csalán permetlével. A levéltetű azon kívül, hogy gyengíti a növényt, vírusok terjesztője is lehet. Az érő gyümölcsöt a rigók is nagyon kedvelik. Madárvédő hálóval tudunk védekezni. Bár még nem érik az eper, de a védőháló beszerzését beütemezhetjük. Nedves időszakban a csigák is nagy károkat tudnak okozni. Csigaölő szereket azonban ne használjunk ott, ahol étkezésre is nevelünk növényt.
Az első permetezés sziromhulláskor, a második ezt követően kb. két héttel. Saját készítésű gilisztaűző varádicslé használatával kártevők és gombabetegségek ellen védekezhetünk. Ehhez 500 g friss vagy 50 g száraz gilisztaűző varádics kell, amit 10 liter vízben 24 órán át áztatunk, majd 30 percig gyengén forrásban főzzük. Kihűlés után szűrjük le és permetezzük ki.
Gyümölcsmoly ellen kenőszappanoldat:
200 g kenőszappanból és 10 liter vízből oldatot készítünk, és ezt permetezzük ki.
– Ha a zöldborsó elérte a 10-15 cm-es magasságot,
levágott ágakat, botokat szúrjunk le mellé, amire aztán fel tud kapaszkodni. A borsó kacsaival kapaszkodó kúszó növény, és ha támasztékot biztosítunk neki, akár 1 méter magasra is felkúszik – fajtától függően ennél magasabbra is. Ez a későbbiekben a mi munkánkat könnyíti meg. A szél nem dönti el a szárat, esőben nem a sáros földön fekszik a növény, könnyebben száradnak a levelek, és szedéskor is egyszerűbbé válik a dolgunk.
– A konyhakertben a legfontosabb munkálatok, a talaj lazítása és gyomtalanítása.
Egy – egy öntözés vagy alapos eső után feltétlen végezzük el. Az apró, kelő gyomokat könnyebben tudjuk most még eltávolítani. Ne tűrjük meg, mert elszívja a tápanyagot és a nedvességet növényeinktől.
– A megfelelően szoktatott palántákat kiültethetjük helyükre. A paradicsom, sárga- és görögdinnye, uborka, káposztafélék és a saláta palánták is mehetnek a helyükre. A fagyosszentekig megerősödnek, így az esetleges lehűlést jobban elviselik. Természetesen, legyen előkészítve a fátyolfólia, ha a meteo mégis fagyot jelezne.
– A paprika talaját is előkészíthetjük. Dolgozzunk be a talajba érett trágyát, ha nincs, akkor komposztot. A kiültetésükkel várjunk a fagyosszentek miatt. Ha mustár vagy egyéb zöldtrágya vetésünk van a paprika helyén, még ne vágjuk vissza. Erre ráérünk a palántázás előtt is. Talajszint fölött ollóval, sarlóval elvágjuk a szárakat, a növényeket a palánták köré fektetjük.
– Nyári termesztésre vethetjük szabad földbe:
a karalábét és a bimbóskelt, valamint a késői termesztésű káposztákat. A megnyúlt szárú palántákat érdemes egy kicsit mélyebbre ültetni. A káposztafélék káposztalepke elleni védelmére palántázzunk közé zellert. A zeller illatát nem szeretik, így elkerülik, a kikelő hernyók nem károsítják növényeinket.
– Vethetjük még a babot, csemegekukoricát, céklát és a kaprot. – Akinek gondot okoz a kapor szabad földben történő termesztése, vetheti cserépbe, konténerbe is. Kiültetés előtt ugyanúgy szoktassuk a külső környezethez, mint a többi palántákat.
– Ha a sárgarépa túl sűrűre kelt ki, feltétlenül egyeljük. A ritkítást folyamatosan végezzük, így a második – harmadik egyeléskor már fogyaszthatjuk a saját magunk termelte répát.
– Vethetjük a földimogyorót is.
Mivel fagyérzékeny, a hét vége felé tegyük csak földbe, hogy ha esetleg jönnek a májusi talajmenti fagyok, még a föld alatt legyen. Ültetés előtt érdemes beáztatni, hogy hamarabb és jobban csírázzon. Virágzáskor a tövét a burgonyához hasonlóan fel kell töltögetni.
– Ha a burgonya hajtásai elérték a 20-25 cm-t, ismét töltsük fel a töveket. A burgonya gyorsan nő a meleg és a nedvesség hatására.
– A vakond nem tartozik a kártevők közé, azonban mégis sok kellemetlenséget tud okozni. Próbáljuk meg elűzni őket, de ne pusztítsuk, egyrészt, mert védett állat, másrészt, mert rengeteg hasznot hoz. Rengeteg cserebogár pajort elpusztít, melyekből az idei nemzedék már kikelt. A kikelt bogarak tarolják a fák leveleit. Ha pocok garázdálkodik, tegyünk meg mindent, hogy megszabaduljunk tőle, gázpatronnal vagy csapdával.
– A rebarbara májusban bőséges öntözést kíván.
Szedéskor mindig csak annyi levelet szedjünk le, hogy a növény tudjon regenerálódni. A megjelenő virágnyelet tőből törjük ki.
– Ha a A konyhakerti növényeink nem látható okokból hervadnak, fonnyadnak, vizsgáljuk meg, hogy mi okozza. Legtöbbször drótféreg rágcsálja a gyökérzetet. Gyökérrel és a környező földdel együtt emeljük ki a növényt, és semmisítsük meg a kártevőket.
Trágyalé készítése:
– Ahol lehet csalánt szedni, érdemes begyűjteni belőle egy jókora adagot, és elkészíteni az első adag trágyalét. Fa vagy műanyag esetleg cserépedényre lesz szükségünk. A csalánt tegyük az edénybe, és engedjük fel vízzel. Fedjük le egy hálóval. Ha napos helyre állítottuk a hordónkat, hamarabb megindul az erjedés. Borzasztó büdös, ne a közlekedési útvonalunkba tegyük. Naponta egyszer kevergessük meg. Mikor megszűnt a habzás, és a lé sötét színűvé vált, elkészült a folyékony trágyánk. Tízszeres hígításban adjuk a növényeknek. A trágyalé egy erjesztett matéria, ezzel a növények tápanyagigényét tudjuk kielégíteni. Ez a levéltetvek elleni védekezéshez nem jó, ahhoz permetlére van szükségünk.
Készítsünk csalánteát a szénanátha megelőzésére. A Kerti patika című sorozatból pár perc, a csalántea készítéséről:
Permetlé készítése:
– Lehetőleg friss növényeket tegyünk hideg vízbe, és csak néhány óráig, legfeljebb egy nap és egy éjszakán át ázzanak. Az erjedés nem indulhat meg bennük, még előtte fel kell használnunk. 1 kg frissen szedett csalánt 10 liter vízbe áztatunk és nem hagyjuk erjedésnek indulni. 12-24 órán át állni hagyjuk, és hígítatlan formában permetezzük ki a levelekre. Levéltetvek ellen hatásos. Permetlevet készíthetünk fekete nadálytőből, mezei zsurló, varádics, cickafark, fok- és vöröshagymából, fehér ürömből stb. is. 4 naponta ismételjük, míg a levéltetvek el nem tűnnek.
– Ellenőrizzük a növényeinket, mert a levéltetű áttelelő nemzedéke már megjelent. Ha elegendő katica van a kertünkben, nincs miért aggódnunk. A katicabogarak nagyon gyorsan felszámolják a levéltetű kolóniát, és mivel gyorsan szaporodnak, nincs semmi teendőnk.
– Ha semmilyen módon nem tudjuk elviselni a levéltetű jelenlétét rózsáinkon, a vegyi anyagok helyett próbáljuk meg, hogy slaggal, erős vízsugárral egyszerűen lemossuk a tetveket rózsáinkról. Ha ez a módszer nem megfelelő, akkor még jól használhatjuk, az enyhe mosogatószeres lemosást. A szivaccsal képzett habbal pamacsoljuk be tetves hajtásvégeket, majd 10-15 perc elteltével mossuk le. Fölösleges felszívódó vagy kontakt rovarölő szereket használnunk, egyrészt szennyezzük a környezetünket, másrészt, a levéltetű több nemzedékes, mire a szer hatóanyaga lebomlik, ismételten megjelennek. Ha a hasznos rovarok nem találnak élelmet a kertünkben, nem is fognak megtelepedni, így a vegetációs idő alatt másfél, kéthetente permetezhetünk.
– Megjelentek a csigák is.
Készítsünk fokhagyma főzetet a távol tartásukra, tegyünk ki csapdákat, szedjük össze őket kézzel, ösztönözzük a hasznos segítőket, mint a varangy, a sün, futrinka, hogy kertünkbe megtelepedjenek. A kávé szintén elrettentő hatású a csigáknak. A zaccot ne dobjuk ki, szórjuk vékonyan a növények köré.
– Fektessünk le kissé süllyesztve agyag cserepeket a veteményes és a virágos kert kevésbé használt részein, ahol a varangy remek búvóhelyre talál kertünkben. Nagy pusztító a meztelencsigák körében, biztosítsunk neki kényelmes, árnyékos helyet, hogy jól érezze magát kertünkben.
– Az elvirágzott évelőket most átültethetjük, vagy osszuk szét a töveket.
– Az elvirágzott díszcserjéket ne hagyjuk magukra.
A babarózsa vagy szilvarózsa Prunus tiloba különösen érzékeny a moníliára. A fertőzött növényt permetezzük a gyümölcsfáknál ismertetett gombaölő szerrel, a cserjét vágjuk vissza, a levágott ágakat semmisítsük meg,
– Napsütéses napokon ügyeljünk arra, hogy az összes frissen ültetett növény elegendő vizet kapjon. Ez különösen fontos, ha szárazabb időszakot ígér a meteorológia. Ültetés után a nem megfelelően öntözött növények visszamaradnak a növekedésben, sőt, el is pusztulhatnak. A talaj nedvességének megtartására takarjuk mulccsal.
– Ha a bazsarózsa bimbói nem fejlődnek tovább,
akkor botritisz támadta meg a növényt. Az összes fertőzött bimbót és növényi részt vissza kell vágnunk, és megsemmisítenünk, hogy megállítsuk a fertőzést. Meleg, párás időben fertőz ez a betegség.
– az elnyílt virágfejeket törjük ki az azalea és rododendron bokrokon. Kötözzük az új telepítésű lilaakác, klematisz és kúszó loncok hajtásait. A magas növésű évelőket karózzuk, hogy a szél ne tudja megdönteni.
– Az elvirágzott sziklakerti évelőket vágjuk vissza.
Pázsitviola, ikravirág, stb. A visszavágás hatására sűrűbb, tömöttebb bokrot fog növeszteni, mellyel a következő év tavaszán fog megörvendeztetni bennünket. (És rendezettebb is lesz a virágágyás)
– Egyre népszerűbb az alacsony puszpáng/bukszussövény telepítése.
Ahhoz, hogy rendezett legyen, és tényleg jól nézzen ki, itt az ideje, hogy megmetsszük, ha eddig még nem tettük meg. Miután végeztünk a metszéssel, feltétlen dolgozzunk a talajába tartós hatású műtrágyát.
– A visszaszáradt levelű hagymásokat átültethetjük új helyükre. Ha a hagymatest tudott tápanyagot raktározni (mert bőségesen kapott a vegetációs idő alatt szerves vagy műtrágyát) nyugodtan kiszedhetjük a földből és szétosztva új helyére telepíthetjük. Helyükre egynyáriakat, évelőket ültethetünk
– Osszuk szét a besűrűsödött metélőhagymát, mentát, lestyánt, majoránnát. A gyógy-, és fűszernövények termesztésére nem kell sok hely. A kedvenc fűszereinket ültessük konténerbe és helyezzük egy napos helyre. Metélőhagyma remek szegélynövény lehet, a veteményes körül.
– A bevásárlóközpontokban, árudákban, piacokon egyre nagyobb az évelő és egynyári növények kínálata, és mi lelkesen vásárolunk belőlük. Csodanövények Vásároljunk okosan.
– Ellenőrizzük a rózsáinkat.
Számtalan betegséget tudunk hárítani, ha időben védekezünk ellenük. Ha réztartalmú szerrel permetezzük a gyümölcsfákat, a rózsákat se hagyjuk ki. A kitörő vadhajtásokat tőből távolítsuk el, amint észrevesszük őket. A talajfelszín alól bújnak ki, ezért a talajt szedjük fel, és vágjuk vissza.
A hajtáscsúcsokon összesodródott leveleket:
a levélsodró moly okozza. Szedjük szét, a benne lévő hernyót tapossuk el. Ha ettől undorodunk, vágjuk le a leveleket és így tapossuk el. Ha a levelek hosszirányban pöndörödöttek, akkor levélsodró rózsadarázs garázdálkodik. A pöndörödött leveleket vágjuk le, tapossuk szét a benne lévő hernyókat.
Az elszáradó fás hajtások, hajtáscsúcsokat:
a levéldarázs lárvák belűről rágcsálják. A hajtások amint száradni kezdenek, vágjuk le, égessük el.
– Ha száraz az idő, locsoljuk meg a fűszerkert növényeit is. Igaz, hogy a legtöbb fűszernövény szárazságtűrő, de a hajtásnövekedéshez nekik is szükségük van nedvességre.
– A száraz időszaknak köszönhetően, megjelentek a földibolhák.
Ezek parányi bogarak nem csak a káposztaféléket rágják, hanem az összes keresztesvirágú növényt károsítják. Ilyenek a tatárvirág – Iberis, pázsitviola – Aubretia, illatosternye – Lobularia maritima, holdviola, holdvirág – Lunaria, stb.
Ahol a jégverés okozott kárt:
ott feltétlen szükséges permetezni. A jégverés után, réz hatóanyagú szerrel (pl.: CUPROXAT FW 0,5 % -os, vagy CHAMPION 50 WP 0,3 % -os, vagy RÉZOXIDKLORID 50 WP 0,4 % -os oldattal) kezeljük le a növényt. De ha szürkepenész elleni szerrel még kiegészítjük, azzal még jobb hatást lehet elérni! (Pl Topsin Metil 70 WpP 0,12 % -os oldattal) A nagyon megsérült részeket metsszük vissza, és utána történjen a permetezés.
A növényt nem szabad ilyen állapotban műtrágyázni.
Darázs, méhcsípés:
Bármennyire is óvatosak vagyunk, bármikor előfordulhat, hogy darázs vagy méh csíp meg bennünket. Ha allergiásak vagyunk, komoly problémát tud okozni. A csípés helyét mossuk le alkohollal, tegyünk rá ecetes borogatást. Az ecet közömbösíti a darázsmérget. A vöröshagyma is segít a méreganyag feloldásában, a hagymalevet dörzsöljük a csípés helyére. Alkalmazhatunk vizes borogatást, lenyomhatjuk késheggyel a csípés helyét. Aki ismeri saját érzékenységét, próbáljon óvatos lenni, hordjon magával ellenszert.
Szúrás, vágás, horzsolás:
A kisebb szúrt, vágott, roncsolt sebek, vagy a kézbe ment apró tövis, szilánk is lehet tetanusszal fertőzött, ezért sérüléskor a sebet – ha van otthon például jód tartalmú sebfertőtlenítő – azzal ajánlatos kiöblíteni, és steril gézlappal vagy tiszta anyagzsebkendővel lefedni. Ezt követően ajánlatos felkeresni a háziorvost vagy a baleseti sebészetet, hogy a megfelelő ellátást – ha szükséges, a sebkimetszést, fertőtlenítést, tetanusz elleni injekciót – megkaphassuk. Abban az esetben, ha mégsem kerestünk fel orvost a kerti balesetet követően, de 1-2 nap múlva a seb bepirosodik, megduzzad, fájdalmasan lüktet, esetleg genny ürül belőle, akkor ne halogassuk tovább a dolgot, és forduljunk orvoshoz, mert kezelés nélkül a fertőzés csak súlyosbodni fog! Ha a seb csak kissé vérzik, azaz csupán a hajszálerek sérültek meg, úgy sebfertőtlenítővel történő lemosás után elég a sebet beragasztani, vagy steril gézlappal befedni.
gazigazito.hu