Mon. Sep 16th, 2024

27. Tövisháti napok: „Fontos, hogy megfogjuk egymás kezét és közösségi életet éljünk”

Csaknem 30 éve a tövisháti kisvárosban, Szilágycsehben, létrehoztak valami nagyon egyedit és nagyon hitelest, ami az évek során egyre gazdagodott, színesedett. A Tövisháti napok megálmodója, a Tövishát Kulturális Társaság, azóta minden augusztus végén élettel tölti meg a szilágysági települést, több száz embert vonzva a térségbe.

27. alkalommal rendezték meg a hétvégén a Tövisháti napokat, melynek ezúttal az időjárás is kedvezett, ezáltal a háromnapos eseménysorozat nagy sikernek örvendett. Az elmúlt évhez hasonlóan a szervezők pénteken gyalogtúrával indítottak, melynek célja a Tövisháti kistérség felfedezése. Ezúttal Tövishát-tour résztvevői, a csaknem húsz jelentkező, a 35 km-es Szilágycseh-Lele-Hadad útvonalat tette meg. Szombat délelőtt a város szülöttje, a budapesti dr. Vida Rolland informatikus tartott előadást „Okos technológiák és alkalmazásaik a mezőgazdaságban, sportban és az okos városokban” címmel, melyet Céczei János testnevelő tanár könyvbemutatója követett. Antal Katalin, a Tövishát Kulturális Társaság elnöke elmondta, Céczei János 50 nap alatt 5 ezer kilométert kerékpározott, bejárta az olasz csizmát, könyvében megosztotta tapasztalatait, és az 50. születésnapjára érkezett haza.

Díjátadás és esti rock koncert

Az idei Tövisháti díjat és a Vida Katalin emléklapot Domokos Ferenc egykori alpolgármester, helyi RMDSZ elnök vehetett át, aki sokat tett a helyi magyarságért, mint elhangzott, neki köszönhetőek a magyar utcanevek, utcanévtáblák, illetve a Gyulaffy László Magyar Tannyelvű Általános Iskola megnyitásában hatalmas részt vállalt. Antal Katalin főszervező a Maszolnak elmondta: ötödik alkalommal adományozunk Tövishát Díjat. Az ötletgazda Vida Katalin tanárnő volt, a Tövishát Kulturális Társaság egykori elnöke. A motiváció nyilvánvaló: méltatni azokat, akik a Tövishát kistérség szellemi és anyagi értékeinek rögzítéséért, gyarapításáért, a közösségi összetartozás erősítéséért fáradhatatlanul dolgoznak. Teszik mindezt önzetlenül, az önkéntesség elve alapján. A társaságnak sohasem volt fizetett alkalmazottja, mindenki ereje és tudása szerint építette a közösséget, dolgozott és dolgozik, szervezett, mozgósított, előadott vagy népszerűsített. Munkájuknak köszönhető, hogy most itt lehetünk. A díj egy tűzzománc plakett, amely mellé Vida Katalin Emléklapot adományoznak a tanárnő tiszteletére.

További részleteket a https://maszol.ro/kultura/27-Tovishati-napok-Fontos-hogy-megfogjuk-egymas-kezet-es-kozossegi-eletet-eljunk oldalon és a Szilágyság hetilapban olvashatnak.